Projekt tájékoztató

Kedvezményezett neve: Csemete CsaNa Alapítvány

Napfényből áram – egyre népszerűbbek a napelemes rendszerek

Napjainkban egyre több szó esik a megújuló energiaforrásokról, hiszen Földünk készletei

végesek, így olyan megoldásokat kell találnunk, melyek hosszú évszázadok múltán is ellátják

a bolygó energiaszükségletét. Ezek közé tartozik a napenergia is, amit a Csemete CsaNa

Alapítvány energiatudatos gondolkodásra nevelő projektjének részeként az érdeklődők jobban

is megismerhettek. A napenergiáról szóló előadás résztvevői megtudhatják, milyen előnyei és

hátrányai vannak egy napelemes rendszernek, valamint egyéb kérdésekre is választ kaptak.

A napenergia hasznosításának két módja van.Első módszer, hogy a napenergiát hőenergiává

alakítjuk. A hőenergia „gyűjtése” és tárolása főképp napkollektorokkal történik. Ez az a

berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja

valamilyen hőhordozó közegnek. Magyarországon 2007 augusztusában telepítettek először

napkollektort panelházra, a miskolci Avas egyik 50 lakásos házára.

A másik módszer az ún. fotovoltaikus eszköz (PV), vagyis napelem segítségével a

napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítjuk.

Az utóbbi években egyre több épület tetején megjelentek a napelemek, melyek a napsugárzás

energiáját alakítják át elektromos energiává. Fontos, hogy ezek nem azonosak az úgynevezett

napkollektorokkal, melyek a napenergia felhasználásával közvetlenül állítanak elő fűtésre,

vízmelegítésre használható hőenergiát.

Egy jól megtervezett napelemes rendszer segítségével akár az egész háztartás

áramszükségletét is ki lehet elégíteni, sőt, a nyári hónapokban akár még többletenergia is

termelődhet.

A napelemeket erős, strapabíró anyagokból készítik, így extrém időjárási körülményeket is

kibírnak, emellett pedig viszonylag kevés karbantartást igényelnek – leggyakrabban a

felületüket kell megtisztítani. Átlagos élettartamuk 20-30 év között mozog, ez idő alatt viszont

sok gyártó garanciát vállal rájuk. A napelemes technológia napjainkban egyre népszerűbb, és

valóságos “trenddé” nőtte ki magát ez az iparág, a környezettudatos gondolkodást

népszerűsítő mozgalmak pedig még nagyobb lendületet adnak neki.

Habár a napelem rendszerek az egyszeri halandók számára is elérhetővé váltak, még mindig

viszonylag magas a kezdeti befektetés összege. Egy napelemes rendszer beszerzésének és

kiépítésének összköltsége másfél-két millió forinttól indul. Szerencsére léteznek támogatások,

amelyek ezt a terhet enyhítik a magánszemélyek és vállalkozások számára is. Telepítés előtt

érdemes ennek utánanézni.

Április 22. – A Föld napja

Világszerte április 22-én ünneplik a Föld napját, melyet 1970-ben tartották meg először Amerikában, Magyarországon pedig 1990 óta rendezik meg. A világnap célja, hogy különböző akciókkal, programokkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. A Csemete CsaNa Alapítvány is csatlakozott a mozgalomhoz – energiatudatos gondolkodásra nevelő programjuk célja, hogy résztvevői környezettudatos szemléletet alakítsanak ki, és akár pár egyszerű lépéssel segítsék bolygónk fennmaradását.

Évről évre egyre többen próbálnak meg legalább ezen a napon valamit tenni környezetünk érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek, valamelyik zöld szervezethez csatlakoznak.

Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?- veti fel a kérdést a Föld napja mozgalom egyik jelmondata.

Bolygónk sorsa a mi kezünkben van, érdemes tehát számba venni, egyénileg mit tudunk, tudnánk tenni környezetünk védelméért. A legfontosabb, hogy ne csak beszéljünk ezekről a dolgokról, hanem tetteinkkel, életvitelünkkel mutassunk példát is.

Az, hogy pazarlóan bánunk az erőforrásainkkal vagy környezettudatosak vagyunk, egészen apró dolgokon is múlik.

Ilyen például, ha igyekszünk környezetbarát, energiatakarékos termékeket választani, takarékoskodni a felhasznált energiaforrásainkkal. Odafigyelünk a háztartásban felhasznált víz, áram, fűtési energia mennyiségére, megfogadjuk a takarékossági tippeket. Szelektíven gyűjtjük, újrahasznosítjuk a hulladékot, vagy egyszerűen nem is „termeljük” meg. Azzal is sokat segíthetünk, ha külön autó helyett a közösségi közlekedést vagy biciklit választjuk.

Csupán egy apró lépés kell ahhoz, hogy tisztább, szerethetőbb legyen a környezetünk, együtt pedig többre vagyunk képesek. Ezért van szükség olyan összefogásokra, mint amilyen a Föld Napja is.

Március 22, A víz világnapja

A világnap egyik fontos üzenete, hogy takarékoskodjunk a vízzel, és mindannyian óvjuk azt. A készleteink ugyanis végesek.

Természetesnek vesszük, hogy a jó minőségű ivóvíz a kellő mennyiségben mindig a rendelkezésünkre áll. Ennek következtében gyakran pazarolunk, a felszíni és felszín alatti vizeinket szennyezzük.

Beláthatatlan következményekkel járhat, ha rövidesen nem változtatunk ezen a magatartáson. Jelenünk és az eljövendő generációk sorsa többek között azon is múlik, hogy miképp gazdálkodunk a Földön meglévő vízkészleteinkkel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk vizeinket.

Mindenki tehet valamit azért, még ha csak kis lépéseket is, amivel hozzájárulhat a pazarlás megszüntetéséhez.

Víztakarékos szokások kialakításával, és otthonunk vízrendszerének néhány apró módosításával, akár felére is csökkenthetjük a fogyasztást, így segítünk enyhíteni a korlátozott vízkészletek terhelését, és hozzájárulunk a szennyvízkibocsátás visszaszorításához, miközben természetesen pénzt takarítunk meg.

De nézzünk néhány konkrét példát, melyeket saját háztartásunkban is alkalmazhatunk!

Tisztálkodás

• Fürdés helyett inkább zuhanyozzunk! A kádfürdőhöz kb. 140 liter vizet használunk, míg a zuhanyzáshoz 70 liter is elég.
• Fogmosás, és borotválkozás közben ne folyassuk a vizet, hanem zárjuk el a csapot. Alkalmanként akár 5-10 liter vizet is megtakarítunk vele. 
• Víztakarékos csaptelep, zuhanyfej egykaros keverőcsapokkal azonnal a kívánt hőmérsékletű víz folyik.
• A víztakarékos perlátort régi típusú csaptelepekbe és zuhanyfejekbe szerelhetjük be, amely segít szétoszlatni a vizet, így csökkentve a vízfogyasztást, akár a víz 50%-át is megtakaríthatjuk.
• Ne legyenek csöpögő csapok sehol a lakásban, javítsuk vagy javíttassuk meg őket. A vízcsapok csöpögését, a WC tartályok szivárgását minél előbb szüntessük meg, cseréljük ki a tömítőgyűrűket! A folyamatos csöpögés havonta akár 1M3 vizet is elpazarolhat.

WC öblítés

• A WC igen sok vizet használ el: a szokásos öblítőtartályok egy öblítésnél 6-10 liter ivóvizet zúdítanak le. Valójában nincs is mindig szükség ekkora vízmennyiségre, éppen ezért célszerűbb és gazdaságosabb beszerezni egy víztakarékos tartályt, mellyel egy nagy öblítés 6-10 liter, míg egy kisöblítés csak 2-3 liter.
• Ahol elég magas a hálózati víznyomás, használjunk tartály nélküli vízöblítő csapot!
• Lakásfelújításkor megfontolhatjuk esővizet, vagy szürkevizet (fürdővíz, mosó-, öblítővíz) hasznosító WC-öblítő rendszer kiépítését.

Mosás, mosogatás

• Ne folyó vízzel öblítsük le az edényeket, hanem a hideg vízzel megtöltött mosogatót használjuk erre a célra. Ezzel percenként akár 5 liter víz is megtakarítható.
• A mosogatógép már rég nem luxus, használatával időt, energiát takaríthatunk meg.
• A mosógépet illetve a mosogatógépet csak akkor kapcsoljuk be, ha teljesen tele van.
• Használjunk ECO programot, mely víz és energiatakarékos.

Kerti felhasználás

• Gyűjtsük össze az esővizet. A kertet és a szobanövényeket is inkább csapvíz helyett esővízzel locsoljuk, a növények is örülni fognak a lágyabb víznek.
• Kertünket reggel vagy este öntözzük, ne a nappali melegben. Ezt a növények is jobban szeretik, és a kilocsolt vízből is kevesebb párolog el, így az jobban hasznosul.
• Az ágyásokat, a fák földtányérjait, növények közti szabad területeket mulcsozzuk, azaz takarjuk. A talaj így kevesebbet párologtat, kevesebb locsolásra lesz szükség.
• Építsünk ki csepegtetős öntözőrendszert, így hatékonyabbá válik az öntözés.
• Kisebb kerteket, balkonokat beültethetjük szárazságtűrő sziklakerti növényekkel, mert ezek kevesebb vizet igényelnek.

A tudatos vízfogyasztás eredményeként háztartásonként akár 15-20 m3 víz is megtakarítható éves szinten!

Takarékossági tippek a fűtési szezonra

A téli időszakban a magyar háztartások egyik legnagyobb kiadását a fűtési költségek jelentik, történjen az bármilyen módszerrel. Egy átlagos családnak egy szezonban akár 150-200 ezer forintba is kerülhet az otthon melege, sokan pedig nem is tudják, hogy kisebb-nagyobb beruházásokkal mennyit spórolhatnának. A Csemete CsaNa Alapítvány energiatudatosságra nevelő programjának egyik célja, hogy a helyiek is megismerhessék a különböző energiatakarékossági módszereket, melyek segítségével jelentős összegeket takaríthatnak meg, miközben a környezetet is védik.

A fával és egyéb anyagokkal történő tüzelés sajnos mindenképpen környezetszennyező, azonban tehetünk érte, hogy kevésbé terheljük a levegőt. Vásároljunk olyan tűzifát, amelynek magas a fűtőértéke, ilyen például a bükk, a tölgy vagy a gyertyán. Soha ne rakjunk nedves fát a tűzre, hiszen így sokkal kevesebb hőt termel, mintha száraz lenne, emellett a légszennyezése is nagyobb. A tűzifa helyett használhatunk más, környezetbarátabb anyagot is, például fabrikettet vagy pelletet.

Hulladékot, műanyagot, gumit, ruhát, színes papírt sose égessünk, hiszen ezek hamar elégnek, súlyosan károsítják a környezetet, illetve nagyon komoly koromlerakódást okoznak a kémény falán.

Ez utóbbi azért is nagyon veszélyes, mert egy idő után visszaáramolhat a füst, a lerakódott anyag izzása pedig akár az egész házra kiterjedő tüzet is okozhat.

A földgázzal történő fűtés napjainkban a falvak lakói között is egyre népszerűbb, hiszen éves költsége már nem sokkal több, mint a tűzifáé, ráadásul sokkal kényelmesebb és egyszerűbb is.

Különösen igaz ez akkor, ha modern, korszerű kondenzációs gázkazánt használunk – a hagyományos kazánok fogyasztásához képest ezekkel akár 15 százalékos megtakarítás is elérhető.

Mindemellett fontos, hogy kontroll alatt tartsuk az elhasznált földgáz mennyiségét, ebben pedig a modern termosztátok lehetnek segítségünkre. Ma már léteznek olyanok is, amelyeket be lehet időzíteni, így csak bizonyos időszakban kapcsol be a fűtés. A gázkazánokat évente legalább egyszer szakembernek kell felülvizsgálnia és karbantartania – erről semmiképp sem feledkezzünk meg, hiszen egy hibás kazán akár szén-monoxid-mérgezést is okozhat.

Tehát akár földgázzal, akár tűzifával fűtünk, bizonyos módszerekkel vagy beruházásokkal akár több tízezer forintot is megspórolhatunk évente, miközben a környezetünket is védjük. Idővel pedig egyre inkább a megújuló energiaforrásokra kell majd támaszkodnunk, melyek még inkább megkímélik a levegőt és a pénztárcánkat egyaránt.

Környezettudatos, boldog karácsonyt kíván a Csemete CsaNa Alapítvány!

A környezet megóvásának jelentőségéről, a rohamosan fogyó földi készleteinkről naponta hallunk. Fontos, hogy megértsük, minden apró tettük hatással van a világ működésére, és kis odafigyeléssel mi magunk is tehetünk értékeink pazarlása ellen.

A karácsony az év egyik legszebb ünnepe. Az elmúlt évtizedek során azonban a szeretet ünnepe egyre inkább a fogyasztás, a költekezés időszakává vált. Némi odafigyeléssel, viszont a karácsony is lehet „zöld” ünnep. Összegyűjtöttünk pár ötletet, amivel szeretnénk hozzájárulni az ünnep környezettudatosabb megéléséhez.

Az adventi időszakban az otthonok ünnepi díszbe öltöznek, előkerülnek a hangulatos fényfüzérek és a csillogó díszgömbök. A fényfüzér kiválasztásánál energiatakarékos, LED izzókat válasszunk, mivel ezek sokkal kevesebbet fogyasztanak. Ezeknek sem kell egész nap világítaniuk. Léteznek már napi program alapján világító változatok, melyek nem feltétlenül kerülnek többe. Elektromos árammal működő hangulatfények helyett használhatunk gyertyákat is, azonban legyünk nagyon óvatosak a használatukkal, főleg ha kisgyermek, vagy háziállat is van a háztartásban! Ha az ünnepi világítás működéséhez elemre van szükség, használjunk újratölthető elemeket! A hulladékká vált elemek veszélyes hulladéknak számítanak, ezért a kommunális kuka helyett elemgyűjtő pontokon adhatjuk le díjmentesen.

A karácsonyi menü tekintetében is hajlamosak vagyunk túlzásokba esni. Jó előre gondoljuk ki az étlapot, a beszerzendőket írjuk össze, majd tartjuk is magunkat a listánkhoz.

A vásárlás során pedig ügyeljünk arra, ha lehetőségünk adódik, válasszuk a hazai vagy a környékünkön megtermelt élelmiszereket. Hiszen minél közelebbről származik, annál kevesebb energiát fogyaszt annak szállítása.

A karácsonyfa kiválasztásakor nem a vágott fenyő a legzöldebb megoldás, de nem is a műfenyő. Sokkal környezetkímélőbb, ha dézsás vagy földlabdás fenyőt választunk, hiszen ezeket az ünnepek után a kertbe is kiültethetők, vagy adott kertészetekbe visszaválthatók.  Kellő méretű cserép esetén akár több éven át is szolgálják az ünnepet. Használhatunk vázába helyezett fenyőgallyat is „karácsonyfa”gyanánt.

A lakás és a fenyő szépítésére válasszunk természetes anyagokat, például textilt, vesszőt, gyékényt, agyagot, üveget, papírt, szárított virágot, termést. Ezekből akár saját kezűleg is készülhetnek a dekorációk.

Az ajándékokat újrahasznosított vagy többször is felhasználható anyagokban adhatjuk át. Csomagolhatjuk az ajándékot is ajándékba, például vászonzsákba, vagy tároló dobozba!

Igyekezzünk valóban használható ajándékokat adni, a méregdrága és felesleges termékek helyett válasszunk bátran élményeket.  Ez lehet koncert, színház, masszázs, közös kirándulás, utazás, valamilyen téli sport, tanfolyam, és bármi, amit együtt csinálhatunk az ajándékozottal. Karácsonyra is ajándékozhatunk szobanövényt, fűszernövényt, magokat vagy virágokat, melyet a következő hónapokban el lehet ültetni, illetve kertészeszközöket, melyeknek egész évben hasznát veheti az, aki kapta.

Ökológiai lábnyom – Mit jelent és hogyan csökkenthetjük?

Talán vannak már jó páran, akik találkoztak az ökológiai lábnyom kifejezéssel, sokan azonban valószínűleg még nem ismerik, pedig valójában mindenkinek van. A Csemete CsaNa Alapítvány egy olyan, energiatudatos neveléssel foglalkozó projekten dolgozik, melynek egyik célja az energiafelhasználással kapcsolatos tájékozottság növelése. Közreműködésükkel most azt mutatjuk be, mit is jelent pontosan az ökológiai lábnyom fogalma, és mit tehetünk annak csökkentéséért.

Az ökológiai lábnyom egy olyan érték, mely megmutatja, hogy egy ország, térség, vagy akár egy személy tevékenysége mekkora hatással van a környezetre – számszerűsíti, hogy milyen mennyiségű földre és vízre van szükség az önfenntartáshoz, valamint a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A lábnyom hat tényezőből áll.

A szén- vagy karbon lábnyom azt mutatja meg, hogy a vizsgált alany szén-dioxid kibocsájtásának elnyeléséhez mekkora erdőterület szükséges. A legelő lábnyom annak a területnek a nagysága, amely a hús- és tejtermékekért, tojásért, illetve gyapjáért tartott háziállatok eltartásához szükséges. Az erdő lábnyom a felhasznált fa mennyisége alapján becsült terület, itt lehet szó akár rönkfáról, papíralapanyagról, építészeti faáruról, tűzifáról is. A halászati lábnyom nagyságát különböző tengeri és édesvízi fajok halászati adataiból, valamint az újratermelési igényeik alapján becslik meg. A szántó lábnyom az emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra és bioüzemanyagok előállítására felhasznált növények termesztésének területigényét mutatja meg. A beépített területek pedig az emberi infrastruktúrához, tehát közlekedéshez, lakhatáshoz, gyárakhoz szükséges földterületek nagyságát jelentik.

Azt, hogy mi magunk mekkora lábnyomot hagyunk a bolygón, könnyedén kiszámolhatjuk, hiszen több weboldalon is találhatunk ezzel kapcsolatos kérdőíveket, teszteket. Az Xforest környezetvédelmi portál cikke szerint általánosságban elmondható, hogy az ökológiai lábnyom mérete évről-évre növekszik.

A 2018 évi adatok szerint Magyarország ökológiai lábnyomának mérete 2,9 globális hektár volt, ezzel a 85. helyen állt. Ezzel szemben az ideális az lenne, ha minden ország egy, de maximum négyhektáros ökológiai lábnyomot hagyna maga után.

Azért, hogy ez az érték csökkenjen, mi magunk is számos, kisebb-nagyobb változtatást iktathatunk be hétköznapjainkba. Fontos, hogy minél kevesebb energiát pazaroljunk, ennek érdekében szigetelhetjük az ablakokat és a ház falait is, aki pedig megteheti, annak érdemes beruházni egy napelemes rendszerre. Tovább csökken lábnyomunk, ha minél kevesebb állati eredetű, lehetőleg helyben termelt ételt fogyasztunk, valamint próbálunk olyan termékeket venni, melyeknek lebomló vagy visszaváltható a csomagolása. A közlekedés terén is sokat tehetünk – amennyiben lehetséges, autó helyett válasszuk a tömegközlekedést vagy a biciklizést. Emellett vegyünk inkább kevesebb, de minőségi ruhát, amelyek akár több évig is hordhatóak.

Az ökológiai lábnyom jelentős csökkentéséhez természetesen egy globális, nagyméretű összefogásra van szükség, azonban a fentieket megfogadva mi magunk is hozzájárulhatunk ehhez a fontos célhoz.

Akár az energiatakarékosságban is segíthetnek az okos otthonok

A Csemete CsaNa Alapítvány energiatudatosságra nevelő programjának egyik célja az, hogy közelebb hozza az energiatudatos szemléletet a helyi közösségekhez, melyek tagjai akár a saját életükben is hasznosítható tippeket, módszereket sajátíthattak el. Ahogy arról már korábbi cikkeinkben is írtunk, számos módon takaríthatunk meg energiát, legyen szó nagyobb beruházásokról vagy egyszerű praktikákról. Ebben segíthetnek a napjainkban egyre népszerűbbé váló okos otthonok is.

Az okos otthon lényege, hogy összekapcsolja a lakásban található berendezéseket, melyeket egy helyről tudunk irányítani és figyelni állapotukat, teljesítményüket.

Alapja egy bővíthető, központi vezérlő egység, ehhez kell csatlakoztatni a különböző okos eszközöket, aljzatokat, kapcsolókat. Általában mindez magába foglalja a fűtés, hűtés, világítás és a különböző elektronikai berendezések irányítását. Opauszki Zsolt, a távvezérlés.hu okos otthon szakértője a Zöld 25 magazinműsorban elmondta, hogy az egyik legnépszerűbb technológia a Z-Wave, amelynél rádiófrekvenciát használnak. A vezérlőegységhez az okos eszközökön túl igény szerint különböző mérőket és szabályzókat is csatlakoztatnak. A rendszernek nincsenek időbeli korlátai, hiszen a jövőben bármikor újabb eszközökkel bővíthető, amiket könnyen össze lehet hangolni a már meglévőkkel. Sőt, relék beépítésével akár a hagyományos lámpákat, kapcsolókat is „felokosíthatjuk”, így ezek is csatlakozhatnak a rendszerhez.

Egy okos otthon nagyon hamar, akár egy óra alatt is beállítható, különösebb szaktudás nélkül. Csupán azt kell megmondani a vezérlőnek, milyen jelzésre mit tegyen – például, ha jelez az esőérzékelő, a tetőablak automatikusan bezáródjon. Opauszki Zsolt elmondása szerint egyre nagyobb az igény arra, hogy beszéddel is lehessen irányítani a rendszert, és a visszajelzés is hanggal történjen. A legtöbb vezérlő a magyar nyelvet még nem érti, azonban bizonyos megoldásokkal mégis el tudják érni, hogy magyarul beszéljen a rendszer, ez pedig plusz kényelmet jelenthet.

Az okos otthonok segítségével nem csak kényelmesebbé tehetjük hétköznapjainkat, hanem akár jelentős mennyiségű energiát is megspórolhatunk.

A rendszer például kikapcsolja a fűtést vagy a klímát, ha épp szellőztetünk, de az egyes helyiségek hőmérséklete akár távolról is beállítható. Így például nem kell folyamatosan egy bizonyos hőmérsékleten tartani a lakást, hanem elég, ha hazatértünk előtt fél-egy órával bekapcsoljuk a fűtést, így pazarlás nélkül is meleg otthon vár ránk. A rendszer méri az egyes eszközök áramfogyasztását is, és jelzi, ha valamelyik a szokásosnál többet fogyaszt. Segítségével akár több évre visszamenőleg is megnézhetjük, mennyi áramot használtunk el, ezzel pedig tudatosabb fogyasztókká válhatunk.

Amennyiben tehát megtehetjük, érdemes beruházni egy ilyen rendszerre, hiszen az okos otthon segítségével hosszú távon jelentős összegeket is megspórolhatunk, ráadásul még házunk értékét is növeljük.

Hosszú távon jó befektetés az energiahatékonysági korszerűsítés

Az Energiaklub 2011-es kutatása szerint a magyar lakóépületek több mint fele 1979 előtt épült, ennek ellenére csak igen kevés házon és lakáson történtek energiahatékonysági korszerűsítések. Pedig ez nagyon fontos lenne, hiszen a különböző felújításokkal akár az elfogyasztott energia 40 százalékát is meg lehetne spórolni. A Csemete CsaNa Alapítvány energiatudatos gondolkodásra nevelő programja során a résztvevők többek között azt is megtudhatják, hogyan takaríthatnak meg minél több energiát háztartásukban.

Egy épület energiahatékonyságát számos módon tudjuk növelni.  Érdemes többek között kicserélni a nyílászárókat, hiszen a modern ajtók és ablakok sokkal jobban szigetelnek, mint régi társaik. Lehetőség szerint szigeteljük le a homlokzatot, a tetőt és a pincefödémet is, hiszen egy rosszul szigetelt házból könnyen kiszökhet a meleg, ami igencsak megnövelheti a fűtési költségeket. A megfelelő hőszigetelés további előnye, hogy nem csak fűt, de hűt is, így nyáron kellemesebb hőmérséklet lehet a lakásban. A gázszámlánkat azzal is tovább csökkenthetjük, ha korszerűsítjük fűtési rendszerünket.

Amennyiben valaki nem teheti meg, hogy új nyílászárókat építessen be, érdemes az ablak réseit leszigetelni, tömíteni. Ez egy viszonylag gyors és olcsó megoldás, hiszen nem feltétlenül szükséges hozzá szakember, akár mi magunk is elkészíthetjük. Természetesen ez csak átmeneti, a végső megoldást minden esetben az ablakcsere jelenti.

A felújítási munkálatok általában komolyabb összegbe kerülnek, hiszen mára jelentősen megemelkedtek az építőipari szolgáltatások és anyagok árai.

Az otthonteremtési program részeként 2021 januártól egy új, lakás-felújítási támogatást vezettek be.

Ennek keretében az állam az építési költségek felét (legfeljebb három millió forintot) megtéríti mindazoknak, akik legalább egy, 25 év alatti gyermeket nevelnek. A költségek felét a beszerzett eszközöknek vagy anyagoknak, másik felét pedig a szakemberek díjának kell kitennie. Az elszámolható felújítások között van a fűtési rendszer korszerűsítése, az épület szigetelése, a nyílászárók cseréje, a tető felújítása, szigetelése, illetve napkollektor vagy napelemes rendszer telepítése vagy cseréje is – ezekkel hosszú távon rengeteg energiát, így pénzt is spórolhatunk.

Sikerrel zárult a Csemete CsaNa Alapítvány energiatudatos szemléletformáló programja

A megújuló energiaforrások fogalma napjainkban egyre ismertebbé válik, azonban a nagy szavak mögött a lakosság ismerete a mindennapi reális hasznosítási lehetőségekről még mindig csekély. A mindennapi ember a növekvő elszegényedés, munkanélküliség és a gazdasági válságok közepette nem érzi, hogyan cselekedhetne környezettudatosabban, mit jelent ez az egyén szintjén.

A Csemete CsaNa Alapítvány energiatudatos szemléletformáló programjának fontos célja a helyben élők megismertetése az éghajlatváltozás problémájával, az energiafelhasználással kapcsolatos tájékozottság növelése, az energiafelhasználás összetételének megváltoztatása és a környezettudatos fogyasztói szemlélet kialakítása, elsősorban az óvodáskorúak és családjaik körében.

Fontos, hogy érezzük, az energiatudatos viselkedés nem valamiféle “úri huncutság”, sokszor nem pénz kérdése.

A program az erre legfogékonyabb korosztályt, az óvodáskorú gyermekeket célozta meg, rajtuk keresztül pedig közös programokkal elérték a szülőket, nagyszülőket is.

A projekt keretében az Alapítvány hat alkalommal szervezett előadást a megújuló energiaforrások témakörében, 2019 és 2020 őszén pedig öt családi napot rendezett, melyen játékosan megközelítve próbálta az energiatudatos eszközök, szolgáltatások használatát népszerűsíteni.

Három helyi óvodában szerveztek a gyakorlatban is hasznosítható ismeretek átadására alkalmas szakköröket, az itt megszerzett tudást a kicsik az “Energiatudatos óvodás” verseny keretében is kamatoztathatták. 2020 nyarán a megújuló energiák témahét keretében óvodások, iskolások szintén játékos foglalkozások keretében szerezhettek új ismereteket. A kezdeményezés saját közösségi oldalt kapott, emellett pedig az Alapítvány honlapjának fejlesztése is megvalósult. A 2019 májusában indult és idén februárban véget érő projektről további információ a Csemete CsaNa Alapítvány honlapján található.

Projektünk médiamegjelenései

Projektünkről az alábbi médiaorgánumok adtak hírt:

3100.hu - Salgótarján hírportálja

https://www.infonograd.hu/olvasosarok/olvas/id:6065

A projektünk képekben

Részvétel rendezvényeken	Családi napok szervezése

Előadások szervezése	Szakkörök szervezése

Témahét szervezése	Média megjelenések